„Onnan tudhatjuk, hogy a gyerekek kezdenek felnőni, hogy elkezdenek olyanokat kérdezni, amire van válasz. Addig leginkább csak az anyanyelvűket tanulgatják – attól kezdve egyre inkább egy nyelvet is beszélnek a felnőttekkel, nemcsak a konkrét anyanyelv értelmében, hanem átvitt értelemben is: többé-kevésbé ugyanazt értik azon, hogy mi számít megfelelő válasznak egy kérdésre és mi nem.” (Mérő László)
Napjainkban, felgyorsult világunkban egyre több azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek beszéd- és nyelvfejlődése késve indul, artikulációs hibákkal küzdenek, vagy a beszédértés, – észlelés területén tapasztalható elmaradásuk, vagy zavaruk miatt nehezített az információk felvétele, feldolgozása. A kommunikáció, a nyelv megfelelő szintű birtoklása elengedhetetlen nemcsak a kognitív funkciók fejlődéséhez, de a társas kapcsolatok alakításához is, valamint megalapozza az iskolai élet során a kultúrtechnikák (olvasás, írás) elsajátítását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése